Fenyőbútor és konyhabútor

Ápolási és vásárlási tanácsok 
Mobirise

Pácoljam vagy lakkozzam a fenyőbútort?

Komoly dilemmát jelent, hogy a fenyőbútor fényét milyen eljárással nyerjük vissza. Erre két mód is kínálkozik: pácolhatjuk vagy lakkozhatjuk. A két eljárás közötti legnagyobb különbség az, hogy míg a pácolással tulajdonképpen a nyers fát színezhetjük be, addig a lakk a fán egy bevonatot képez.


A pácolás lehetőséget nyújt a fa színének megváltoztatására, színezésére és annak megóvására. Ez az eljárás a fa erezetét hangsúlyozza ki, így sokkal izgalmasabbá, érdekesebbé válik a felület. Azonban, mivel a pác nem képez bevonatot a fa felületén, így nincsen védőhatása. Viszont a bepácolt fát később befedhetjük egy lakkréteggel is akár.


A lakkok nem megújítható bevonatot vagyis inreverzibilis réteget képeznek a fa felületén. Végérvényesnek tervezték, mivel kétlépcsős kikeményedésük után igen komoly munka lenne eltávolítani ezt a bevonatot a fáról. Úgy működik, hogy eltömíti a fa pórusait, így nagy előnye az is, hogy megakadályozza, hogy a fa belsejébe szívja vissza a nedvességet. Vagyis nem fog a bútor vetemedni.


A lakkozást mi magunk is elvégezhetjük: mindössze egy szórópisztolyra vagy egy ecsetre van szükségünk. Ha úgy döntünk, hogy mi magunk végezzük el a lakkozást, akkor tudnunk kell, hogy az ecsettel sokkal bonyolultabb dolgozni, mint a pisztollyal, mivel sokkal nehezebb vele egyenletesen felhordani a lakkot, mint a másik eszközzel. Emellett lassabb is a módszer. A lassabban és változó rétegvastagságban felhordott lakk miatt a felület egyenetlenebbül szárad mint a gyári szórópisztolyos felhordás esetén, így a kapott felület minősége nem lesz olyan homogén mint gyári lakkozásé.

Konyhabútor készítés

Egy ház, lakás ékessége mindig a szép és különleges bútor.  Amikor a régi időkben még a bútorkészítés nem nagyüzemi keretek között zajlott, akkor a mesterség igazi kézművességnek számított.

Kohabútor késdzítés

 Ma már sok asztalos nem is sejti milyen elhivatottság volt szükséges ahhoz, hogy az aprólékos munka, megfelelő eredményt hozzon, talán a legdíszesebb korban a barokk időkben. Ebben az időszakban voltak a képek, szobrok és természetesen a berendezési tárgyak is a legdíszesebbek, így e bútorkészítés is talán ekkor élte fénykorát. Majd ahogy kezdtek letisztulni a vonalak egyre könnyebb és gyorsabb lett a bútorkészítés folyamata és ez odáig vezetett, hogy mára a legkelendőbb stílus a minimál lett. Ha bizonytalanok vagyunk, hogy milyen bútor fog a legjoban passzolni a lakásunkhoz kérjük lakberendező segítségét 


Ez az irányzat a minél kevesebb, a sima felületet megszakító anyagok felhasználását hangsúlyozza. Ilyen bútorkészítés például, tökéletesen működik robotizált műhelyekben, gyárakban, hisz nem igényel semmilyen aprólékos, csak emberi kézzel elvégezhető munkát. A konyhabútor bútor készítés módozatai nem csak korokra, hanem földrajzi helyekre is osztható. Nagyban eltérő a mediterrán és a német, skandináv stílus. Ezeket a stílusbeli különbségeket nagyban meghatározzák az adott helyen élő emberek mentalitása, a bútorkészítés során felhasználható alapanyagok, milyensége és természetesen az eltérő technikával történő megmunkálás.  


Míg a melegebb, több napsütéses órákkal rendelkező országokban a lágyabb, szellősebb és tattannal történő kombinációk divatosak a bútorkészítésben, addig az északabbi országokban inkább a zömökebb, rusztikusabb jelleg a megszokott. Hazánkban ezekből és még sok más, távol-keleti, közel-keleti vonalvezetésű bútorok is kaphatók. Ahogy említettem ma a minimál az egyik legkelendőbb forma a bútoroknál és a nagyüzemi bútorkészítés is ennek elkészítésére állt át, addig az egyedi kézzel készített darabok ára egyre jobban felértékelődött. Sokan az idősebb generációból nem tudnak megbarátkozni ezzel a „sehol-semmi” doggal, így az ő igényüket is ki kell tudni elégíteni, mégpedig ez úgy lehetséges, hogy a bútor boltok kínálatában szerepelnek hagyományos darabok is. Vannak azonban direkt a régmúlt korokat idéző formák között szeretnének élni. Számukra két megoldás létezik. Az egyik a méreg drága egyedi igényekre szabott és tervezett bútorkészítés, vagy a kifejezetten antik bútorok bemutatásra rendezett vásárok, boltok látogatása. De hogyan is zajlik egy bútorkészítés?


 Elsőként a stylist-tervezők gondolják ki, rajzolnak terveket az adott ágyról, szekrényről, asztalról stb..., majd a skiccnek nevezett alapötletet túlgondolva megalkotják a teljes rajzot ami alapján az első bútor elkészül. A mai technikának köszönhetően, a rajz mellett számos más modern megoldás is létezik. Skandináv művészek a bútorkészítés egy különös és egyedi technikáját képviselik, ami egy speciális gép segítségével a térben lerajzolt terveket közvetíti a számítógépnek, majd miután az feldolgozta az adatokat egy lézer kivágja a sablonból az alakzatot. Ez a bútorkészítés mondhatni egyik legújabb művészi ága. Amikor elkészült a prototípus legyártása akkor ismét átnézik, leellenőrzik a méretek megfelelőségét, korrigálják a hibákat. A sorozatban történő bútorkészítés csak ez után kezdődhet el. Vannak olyan gyárak ahol kizárólag lapra szerelt árukat hoznak forgalomba, a könnyebb szállítás és mozgatás miatt, de vannak műhelyek ahol ennek ellenkezőjét, csakis összeszerelt, vagy félig összeállított bútorokat készítenek. Ez elsősorban a drágább, jobb minőségű fából vagy fafurnérból szekrények esetében fordul elő. Azonban nem csak az ilyen különleges darabok megvásárlása kerül többszörösébe az egyszerű szagággyártmányok mellett, hanem a bútorkészítés eszközei is. A valódi fa megmunkálásához különleges fűrészek, csiszolók szükségesek, valamint ha hajlítani is kell egy egy elemet, ahhoz is megfelelő, komoly géptechnika kell. Ezekre a műveletekre természetesen csak a nagyobb gyárak képesek. A kisebb műhelyekben dolgozó asztalos vállalkozók, inkább csak bútorlapból, vagy előre lekezelt fából készítenek bútorokat. 




Magam szereljem össze a fenyőbútort vagy készre szerelten vásároljam meg?

Teljesen mindegy, hogy a fenyőbútort lapraszerelve vagy készre szerelve vásároljuk meg, hiszen minőségileg e két típus között nincsen eltérés. De ha már mozgatni kell az adott bútort, akkor viszont egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Ezenkívül még számos más kérdés megválaszolása dönthet az egyik vagy a másik megoldás mellett.


Mindenképp meg kell válaszolnunk a következő kérdéseket a döntésünk meghozatala előtt:


- Hányszor lesz mozgatva a termék, mielőtt a végleges helyére kerül? Ha sokszor mozgatjuk, akkor érdemes lapraszerelve megvásárolni az adott bútort, mivel a sok mozgatás során nagyobb eséllyel sérül meg a bútor, ha készre szerelve vásároljuk meg.


- Mivel szállítom? Csak akkor vásároljuk készre szerelve fenyőbútort, ha a szállítása is tökéletesen megoldott. Ha teherautót tudunk szerezni, akkor nincs gond a készre szerelt fenyőbútor szállításával, viszont a személyautóval igen kockázatos ennek biztonságos elszállítása


- Hová kerül? Ha pl. a tetőtérbe álmodtuk meg a bútort, ahova csak egy keskeny lépcsősoron juthatunk fel, akkor semmiképppen se válasszunk készre szerelt fenyőbútort, mert csak kínlódások közepette sikerül a helyére tuszkolni. És a sérülésekről még nem is beszéltünk.


- Ki szereli össze? Itt sem mindegy, hogy mi magunk vagyunk azok, akik a lapokból bútort akarunk varázsolni vagy egy profi csapattal és megfelelő szerszámokkal dolgozunk.



Egyértelműen látszik, hogy nincs egyértelmű előny vagy hátrány egyik mellett sem, viszont van egy-két tapasztalati tényező, amivel a vásárlónak számolnia kell. A készre szerelt fenyőbútorok rendkívüli stabilitással bírnak, de komoly gondot okozhatnak egy teherautó platóján, ahol igen könnyen felborulhatnak. És még csak ki sem lehet őket szorosan kötözni, mivel a kötél megtörheti a bútor szerkezetét. Ebben a tekintetben a lapra szerelt bútorok verhetetlenek: szállítás közben szinte semmiféle extra figyelmet nem igényelnek. Alacsony súlypontja okán ( ráadásul erős dobozban is van ) stabil, jól és biztonságosan szállítható. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel olcsóbb ha magunk szállítjuk.


Változik a fenyőbútorom színe. Mi lehet a gond?

Nincs ok az aggodalomra, ez egy természetes folyamat, melyet érésnek nevezünk.

A természetes anyagokra jellemző, hogy az idők folyamán egy kicsit változik a szerkezete, melynek következménye a színváltozás. Ilyenek a fenyőbútorok is: idővel ők is “beérnek”, így a kezdetben halovány színű bútorunk kellemes, összetéveszthetetlenül szép sárgás-barnás árnyalatot vesz fel, melyet semmilyen mesterséges úton nem lehet előállítani.


Az érési folyamatot persze több minden befolyásolja: a hőmérséklet, a páratartalom és még sok más tényező is közrejátszik benne, de azt biztosan állíthatjuk, hogy a bútor egy éves korára eléri ezt az igazán kellemes színt, ezt követően már nem lesz jelentős színének változása.


És miért hasznos még ez a színváltozás? Mert így a saját szemünkkel megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban fenyőből készült a bútro, amit megvásároltunk és nemcsak egy ócska hamisítványról van szó. Mert léteznek olyan szekrények, ágyak, asztalok stb. Is, melyeket fenyőmintával nyomott bútorlapból készítenek el. Ezek színe azonban nem változik az évek során, így könnyen kiderül a csalás. Ezért is érdemes 2-3 év használat után szakemberrel megnézetni a bútorunkat, aki megállapítja, hogy valóban eredeti fenyővel van dolgunk vagy becsaptak minket. A hamisítványok szerelvényei ekkorra már kilazulnak, sarkai letöredeznek és összhatásában is felismerhető rajtuk a “bóvli”. A fenyő több évtizeden át képes megőrizni tökéletes állapotát, képes sérülésmentesen díszíteni otthonunkat, de ki látott már 30 éves bútorlapból készült terméket, melynek állapota makulátlan?


Sokszor találkozunk azzal is, mikor egy gyártó a bútor előlapját valódi fenyőből készíti, a többi, nem látható részek pedig bútorlapból állnak.Ezek a bútorok már az első év vége felé olyan elképesztő színeltérést produkálnak (hiszen maga az előlap érik de az oldalfalak nem mivel gyakorlatilag műanyagból vannak ) ami semmiféle árengedménnyel nem ellensúlyozható.

Milyen sérülések merülhetnek fel a fenyőbútor használata során?

A fenyő puhafa. Ennek következménye, hogy a felülete igen könnyen és hamar sérülhet, ha nem figyelünk oda eléggé.

De apróbb balesetek mindig bekövetkeznek, így tudnunk kell, hogy a kisebb problémákat hogyan orvosoljuk mi magunk. Ha megfogadjuk a tanácsokat, akkor bútorunk szinte örök életű lesz és még idős korában is tündökölni fog.


A fenyőbútor kisebb sérüléseit könnyen és gyorsan javíthatjuk magunk is. Azonban minden esetben nagyon fontos, hogy felmérjük, hogy megfelelő e a szaktudásunk a feladat elvégzéséhez, illetve, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő szerszámok. Nem biztos, hogy az otthoni szerszámosládánkban megtalálunk minden szükséges “hozzávalót”, ezért érdemes előre gondolkodni és meglátogatni egy barkácsboltot, ha szükséges.


Apró karcok, kisebb bevésődések


Az apró karcolódásokat könnyen kijavíthatjuk egy kis csiszolással és újralakkozással. Itt nagyon fontos figyelni arra, hogy milyen lakkot választunk. Ne akarjunk ezen spórolni! Az olcsó lakkok sokszor még napok múltán is párolognak, folyamatosan méreggel hintve be otthonunkat. 

Természetesen a jó minőségű lakkok is “szaggal járnak”, így fontos, hogy a lakkozást jól szellőztethető helyiségben végezzük.


Ha a sérülések mélyebben húzódnak és komolyabbnak látszanak, akkor mindenképp mérlegelni kell, mielőtt hozzálátnánk a javításhoz. Vajon megéri az energiát? Megfelelő lesz-e a végeredmény? Ha nemleges válaszokat adunk, akkor érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a mély bevésődésnél is csúnyább eredményt kaphatunk egy elkapkodott javítási kísérlettel: könnyen túlgyalulhatjuk vagy csiszolhatjuk a felületet. Ez pedig még az újralakkozás után is messziről észrevehető, ugyanis nagyon csúnya módon megtöri a fényt. A javító fagitt használatát is meg kell fontolni egy-egy nagyobb bevésődés vagy repedés eltüntetésekor. Ugyanis ennek a színe mindig el fog ütni a fenyőfa alapszínétől. Egy elkapkodott gittelés később szinte „odaszögezi” a tekintetet a javítás helyére és néhány nap múlva szinte már csak a hibát fogjuk/akarjuk látni. Tehát érdemes kétszer is átgondolni mihez és hogyan nyúlunk akár a legjobb szándékkal is.



Hogyan ápoljuk és tisztítsuk konyhabútorunkat?

A konyhabútor, vagy a fenyőből készült asztal vagy szekrény is igényli a rendszeres tisztítást.

Ezenfelül pedig szüksége van alkalmanként arra, hogy körültekintőbben ápoljuk. Erre azért is nagyon fontos figyelni, mert csak ebben az esetben gyönyörködhetünk évtizedekig a fenyőből készült gardróbszekrényünkben vagya konyhabútorunkban. De hogyan is járjunk el, ha a bútor ápolására kerül sor?


Sokan azt gondolják, hogy a fenyőbútor komoly és fáradtságos munkát jelent annak a személynek, aki megvásárolta. Pedig semmi ördöngősséget nem kér tőlünk ez a bútor, csupán a rendszeres ápolást. Tisztítása egyáltalán nem bonyolult: csupán egy enyhén nedves, puha rongy segítségével szükséges áttörtölni, majd ezt követően szárazra törölni és már végeztünk is.  Kicsit komolyabb a dolgunk, ha valamiféle szennyeződés található a bútoron. Ekkor érdemes a szappanos vízhez folyamodnunk. Használhatunk természetesen bútortisztítót is, de természetellenes csillogást kölcsönöz a fenyőbútorunknak, nem beszélve a hosszantartó kellemetlen szagáról, viszont a szódabikarbóna szagmentesen tisztitja a bútorunkat 


Nagyszerű fény ragyogja körül a konyhabútorunkat, ha rendszeresen áttöröljük egy kevés méhviaszos bútorápolóval. Miután ez megtörtént láthatóan felfrissül a felület és megújul a bútorunk. És nemcsak esztétikailag jelentős ilyenkor a javulást, de a bútor élettartamát is jelentősen megnövelhetjük ezzel a módszerrel.


Arra is fontos figyelnünk, hogy a fenyőből készült bútorok nem rajonganak a túlságosan magas hőmérsékletért, ezért fontos, hogy minél távolabb tartsuk a különböző fűtőtestektől. Radiátoroktól, konvektoroktól stb.


A konyhabútor mozog: a hőmérsékletváltozástól megdagadhat vagy zsugorodhat. Ez a folyamat pedig a helyiség páratartalmától függ, ezért fontos, hogy télen rendszeresen párásítsunk azokban a szobákban, ahol fenyőbútort tárolunk, mivel a hideg következtében csökken a páratartalom. A fenyőbútor ezt hosszú távon meghálája.


Miből készül a fenyőbútor?

Európában kétfajta fenyőbútor alapanyaggal találkozhatunk: az egyik a borovi fenyő, a másik a lucfenyő.

A borovi fenyő maga az alapanyag neve, ezt az erdei fenyőből állítják elő. Erről a fafajtáról azt érdemes tudni, hogy az ebbe a nemzetségbe tartozó fajok közül ez a legellenállóbb és legigénytelenebb faj. Egyenes törzse akár a 20-35 méteres magasságokba is felnyúlik. Azért is hasznos a bútorgyártás számára, mert az idős példányok kérge megrepedezik, így könnyebb eltávolítani, ezenkívül koronája igen ritka; fiatalon kúpos, majd később ellaposodik és ernyőszerű mintázatot vesz fel.


Mindkét fafajta az északi flórabirodalomban honos. Az erdei fenyő a legelterjedtebb: Spanyolországtól Kelet-Szibériáit több, mint egymillió kilóméteren nő, de a lucfenyő is a három domináns faj közé tartozik.  A lucfenyő is általában az északi mérsékelt és a sarkvidéki éghajlat legjellemzőbb fája. Hatalmasra képes megnőni: általában 20-60 méter közöttiek a kifejlett példányok, de van, hogy a 95 méteres magasságot is eléri. Ágaik csavarodóak, koronája a kúp formáját ölti fel.


És, hogy melyiket érdemes választani, ha fenyőbútort szeretnénk? Minkét alapanyag nagyon tartós, mivel alakjukat jól tartják. A borovi fenyő kissé gyantásabb fa, ezért karácsonyfaként nem igazán terjedt el, mivel a gyantája időnként csöpög. Ugyanakkor faalapanyagként a gyanta csak a tartósságát növeli. Igazából rengeteg vita folyik arról, hogy melyik típus szebb vagy jobb, de valójában ezt a kérdést csak az ízlés döntheti el, ugyanis a fenyőbútor minősége és esztétikai megjelenése nem attól függ, hogy a bútorlap lucfenyőből vagy erdeifenyőből készült-e, hanem, hogy milyen módn van az adott fa megmunkálva.


Ezekből a fákat leggyakrabban táblásítják, mielőtt fenyőbútor lesz belőle. Itt dől el a minőség: ugyanis a táblásított fenyőfa minősége megegyezik a fenyőbútor minőségével. A táblásítás során távolítják el a fa csomós részeit. De hogyan is történik mindez? Először megszabadítják a fenyőt kérgétől, majd el kezdik elővigyázatosan szárítani a fát, hogy a víz eltűnjön belőle. A fa nedvességtartalmától megfosztva összezsugorodik. Ezt követően pedig egyforma méretre vágják – a fát felcsíkozzák, hogy azután az így létrejövő bútorlapokból elkészülhessen a fenyőbútorunk.